Kézsebészet

A kézsebészet egy olyan sebészeti szakterület, amely kifejezetten a kéz, csukló és az alkar betegségeivel, sérüléseivel és rendellenességeivel foglalkozik. Ez magában foglalja a kéz funkcionális problémáit, az idegekkel, inakkal, ízületekkel, csontokkal és a bőrrel kapcsolatos problémákat is.

Az Apollo Medical Centerben elérhető kézsebészeti beavatkozások:

• Pattanó ujj műtét
• Kéztőalagút-szindróma műtét
• Ganglion eltávolítása
• Atheroma (kásadaganat) eltávolítása

Pattanó ujj

A pattanó ujj szindróma, vagy orvosi nevén a digitus saltans, egy olyan állapot, amelyben az egyik ujj inak és ínhüvelye megreked vagy pattan, amikor az ujjat hajlítjuk vagy kinyújtjuk. Ez a jelenség általában az ujj közepén vagy az ujjperceken fordul elő, és gyakran fájdalmat és kényelmetlenséget okozhat.

Az ujjak működése inak és ínhüvelyek együttműködésén alapul. Az inak a csontokhoz kapcsolódnak, és az izmok összehúzódását közvetítik a csontok mozgatásához. Az ínhüvelyek pedig olyan csúszós burok, amelyek körülveszik az inakat, és lehetővé teszik, hogy simán mozogjanak a szűk térben.

A digitus saltans szindrómához vezető folyamat a következőképpen alakulhat ki:

• Az ínhüvely irritációja: Az egyik leggyakoribb ok az ínhüvely irritációja vagy gyulladása. Az ínhüvely irritálódhat sérülés, ismétlődő mozgások vagy egyéb okok miatt.

• Az ín és ínhüvely megduzzad: Az irritáció miatt az ínhüvely megduzzad, és ezzel együtt az ín is megduzzadhat.

A pattanó ujj: Az ínhüvely feszessége miatt az ín nem tud simán mozogni a szűk térben, és amikor az ujjat hajlítják vagy kinyújtják, a feszültség miatt az ín hirtelen „pattan”, ami fájdalmat és kellemetlenséget okoz.

A digitus saltans szindróma tünetei között szerepelhet a fájdalom az érintett ujjban, az ujj merevsége vagy nehézsége a mozgatásban, valamint a „pattanó” érzés, amikor az ujjat hajlítják vagy kinyújtják.

A kezelés attól függ, hogy mennyire súlyos a probléma. Az enyhe eseteket gyakran konzervatív módszerekkel kezeljük, például nyugalom, fizikoterápia, gyulladáscsökkentő gyógyszerek vagy injekciók alkalmazásával. Súlyosabb esetekben, ahol az ínhüvely gyulladt és beszűkült, műtéti beavatkozásra lehet szükség. A műtét során az orvos meghosszabbíthatja vagy kitágíthatja az ínhüvelyt, hogy az ín simábban mozoghasson.

Fontos azonban, hogy minden orvosi problémára egyedi megközelítés szükséges, és csak orvos képes pontosan megállapítani a digitus saltans szindróma kezelési módját az érintett személy állapotának és tüneteinek alapján. Ha úgy gondolja, hogy digitus saltans szindrómája van, forduljon hozzánk bizalommal a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében.

A kéztőalagút-szindróma (Carpal tunnel syndrome, CTS)

A kéztőalagút-szindróma (CTS), más néven csukló alagút szindróma, egy viszonylag gyakori állapot, amely a kéz és az alsó kar területét érinti. A CTS akkor alakul ki, amikor a központi idegrendszerben található középnagy ideg, az ún. medián ideg, nyomás alatt áll vagy összenyomódik a csukló területén található kéztőalagútban. A kéztőalagút egy keskeny, cső alakú terület a csuklóban, ahol a középnagy ideg és a kéz és ujjak izmainak inai haladnak.

A kéztőalagút-szindróma leggyakoribb tünetei és jellemzői a következők:

• Fájdalom: A betegek gyakran panaszkodnak az érintett kéz, az ujjak és az alsó kar területén jelentkező fájdalomról. A fájdalom lehet éles, tompa vagy égő érzésű.
• Érzéskiesés: Az érintett területeken bizsergés, zsibbadás vagy érzéskiesés jelentkezhet, különösen az éjszakai órákban. A betegek gyakran észlelik, hogy „zsibbad a kézük” vagy hogy nehézkes az ujjak mozgatása.
• Gyengeség: A kéztőalagút-szindrómával küzdő emberek gyakran tapasztalnak gyengeséget és csökkent fogásteljesítményt az érintett kézben.
• A CTS okai között szerepelhetnek az alábbiak:
• Csukló duzzanata: A csukló duzzanata vagy ínhüvelyek gyulladása nyomást gyakorolhat a medián idegre.
• Sérülés: Csuklósérülések, például csonttörések vagy ficamok is okozhatják a szindrómát.
• Hormonális változások: Terhesség, menopauza vagy hormonkezelés hormonális változásokat okozhatnak, amelyek hozzájárulhatnak a CTS kialakulásához.
• Munkahelyi tényezők: Olyan tevékenységek, amelyek ismétlődő csuklómozgásokat igényelnek, például gépelés vagy csomagolás, növelhetik a kockázatot.

A diagnosztizálást orvos végzi, aki anamnézist vesz fel és fizikális vizsgálatot végez. További vizsgálatok, például elektromiográfia (EMG) vagy idegvezetési vizsgálat is segíthetnek a diagnózis megerősítésében.

A kezelési lehetőségek között szerepelhetnek a következők:

• Nyugalom és terhelés csökkentése: A kéz pihentetése és a terhelés csökkentése segíthet a tünetek enyhítésében.
• Védőpárnák vagy csuklószorítók viselése: Ezek a segédeszközök támogathatják a csuklót és enyhíthetik a tüneteket.
• Gyulladáscsökkentő gyógyszerek: Gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása segíthet a fájdalom enyhítésében.
• Fizikoterápia: Fizikoterapeuta segíthet a kéz és csukló erősítésében, valamint a mozgások javításában.
• Injekciós terápia: Gyulladáscsökkentő vagy szteroid injekciókat alkalmazunk a tünetek enyhítésére.
• Műtét: Súlyos esetekben, amikor más kezelések nem hatásosak, műtéti beavatkozásra lehet szükség. Ezt carpal tunnel szindrómával foglalkozó sebész végzi, és az eljárás célja a kéztőalagút terjesztése, hogy csökkentse a nyomást a középnagy idegre.

A CTS kezelésének hatékonysága és folyamata egyedi lehet, és a betegség súlyosságától függ. A korai diagnózis és a megfelelő kezelés azonban segíthet a tünetek enyhítésében és a kéz funkciójának visszaállításában. Ha CTS gyanúja merül fel, fontos az orvosi segítség kérése és a kezelés megkezdése, melyet intézményünkben teljeskörűen el tudunk végezni Önnek.

Ganglion eltávolítása

A ganglion, más néven ciszta vagy ganglion ciszta, egy folyadékkal teli üreg vagy kiemelkedés, amely a bőr alatt vagy a testben található. A ganglionok leggyakrabban az ízületek körül, például a csuklón, az ujjakon vagy a bokánál alakulnak ki, de előfordulhatnak más testrészekben is. Ezek a ciszták általában jóindulatúak, nem rákosak.

A ganglionok a következő jellemzőkkel rendelkeznek:

Általában fájdalommentesek, hacsak nem nyomják meg valamilyen ideg vagy szövet. Változó méretűek lehetnek, általában kisebbek, de akár diónyi vagy nagyobbnál is lehetnek. Általában lágyak és átlátszó folyadékkal töltöttek, bár néha vastagabbá és zavarosabbá válhat a tartalmuk. A ganglionok pontos kialakulási oka nem teljesen tisztázott, de a következő tényezők hozzájárulhatnak a kialakulásukhoz:

• Trauma: Az ízületek vagy az inak sérülése vagy irritációja hozzájárulhat a ganglion kialakulásához.
• Időskori változások: A ganglionok gyakrabban fordulnak elő az idősebb korban.
• Genetika: A hajlam a ganglionok kialakulására örökölhető.

A ganglion kezelési lehetőségei a következők:

• Várakozás és megfigyelés: Kisebb ganglionok, amelyek nem okoznak tüneteket vagy zavart, gyakran nem igényelnek kezelést. Az orvos azonban figyelemmel kíséri a ciszta méretét és a tüneteket.
• Drenázs vagy punkció: Az orvos a ganglionot átszúrja és eltávolítja a folyadékot, ami enyhítheti a nyomást és a tüneteket. Ezen eljárások után azonban a ganglion gyakran visszatérhet.
• Műtét: Amennyiben a ganglion fájdalmas vagy zavaró, vagy ha visszatérő problémákat okoz, akkor a műtéti eltávolítás jön szóba. A műtét során az orvos eltávolítja a ganglion teljes tartalmát és a körülötte lévő tokozatot. A műtétet helyi érzéstelenítés alatt végezzük, járóbetegként.

Fontos megjegyezni, hogy a ganglionok műtéti eltávolítása után is lehetnek visszaesések, és a seb gyógyulása időbe telhet. Emellett minden műtét kockázatokkal járhat, például hegképződéssel.

Amennyiben ganglionra gyanakszik, vagy tünetei vannak, keresse az Apollo Medicalt. Orvos kollégánk segít meghatározni, hogy milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre a konkrét esetében és el is végezzük azt.

Atheroma (kásadaganat) eltávolítása

A faggyúmirigyek, amelyeket orvosi szakszóval sebummirigyeknek neveznek, a bőrben található apró mirigyek, amelyek faggyút (sebumot) termelnek. A faggyúmirigyek fő funkciója a bőr hidratálása és a szőrtüszők és hajszálak olajozása. Néha azonban előfordul, hogy a faggyúmirigyek kivezető csatornái elzáródnak, és ebben az esetben az elzáródott mirigy egy cisztaképződést hozhat létre, amelyet atheromának vagy kásadaganatnak is neveznek.

Az atheroma általában kis, kerek vagy ovális, kinyúló dudor vagy ciszta a bőr alatt. Jellemzően lassan nő, és gyakran fájdalmatlan, hacsak nem fertőződik be. Az atheroma esetlegesen kellemetlen lehet, ha nyomja az idegeket vagy az izmokat a közelében.

Az atheroma kezelésének módja a következők lehet:

• Megfigyelés: Ha az atheroma kicsi, nem fájdalmas, nem fertőzött és nem zavaró, az orvos dönthet úgy, hogy egyszerűen megfigyeli a cisztát anélkül, hogy beavatkozna.
• Antibiotikum-kezelés: Ha az atheroma fertőzött, az orvos antibiotikumokat írhat fel a fertőzés kezelésére. Az antibiotikumok segíthetnek a gyulladás csökkentésében, de nem szüntetik meg az atheromát, és visszatérhet, ha nem távolítják el.
• Sebészeti eltávolítás: Ha az atheroma nő, gyulladt vagy kellemetlen, az orvos sebészeti beavatkozást javasol. A műtéti beavatkozás során az orvos egy kis bemetszést készít a bőrön, majd eltávolítja az atheromát és annak tartalmát. A beavatkozást helyi érzéstelenítés alatt, ambulánsan végezük el. Az atheroma eltávolításának előnye, hogy ez általában tartós megoldást kínál.

Az atheroma eltávolítása általában egyszerű és biztonságos eljárás, és a gyógyulás viszonylag gyorsan megtörténik. Az eltávolított atheroma esetleg szövettani vizsgálatra is kerülhet, hogy kizárják a rákos elváltozást.

Fontos, hogy bármilyen gyanús bőrelváltozás vagy daganat esetén forduljon orvoshoz! Az atheromák rendszerint nem jelentenek komoly egészségügyi problémát, de az orvos segíthet meghatározni, hogy mikor és milyen módon kell kezelni őket. Ne próbálja meg saját maga kinyomni az atheromát, mert ez súlyos fertőzést vagy szövődményeket okozhat.

Kézsebészet időpontfoglalás